A Legjobb Növények, Amelyek Megvédik A Helyszínt A Zajtól. Hogyan Hozzunk Létre Hangelnyelő Sövényt? Fotó - 2. Oldal / 3

2023 Szerző: Ava Durham | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-24 11:58

A legjobb növények közepes szintű zajvédő többsoros sövény létrehozásához

4. Galagonya

A galagonyák (Crataegus) nagy cserjék vagy kis fák, 4-6 méter magasak, néha akár 8 m- esek is (altáji galagonya). A lombhullató formák gyakoribbak, de vannak örökzöldek is. A galagonyák már a 16. században elkezdtek megjelenni a kertekben.

Oroszország területén mintegy 20 galagonyafaj létezik. Hegyvidéki terepen nőnek, akár 1700 m magasra is felmásznak. Ismertek a galagonyák, amelyek több mint 400 évesek.

A korona sűrű, szimmetrikus, ovális. A növekedési ráta átlagos. A kérge domború, szürkésbarna. Az ágak vörösesszürkék és tövisek. Levelei fehérek, oválisak vagy oválisak, kékeszöldek, a levéllemez széle fogazott. Nyár végére a levéllemez sötétzöld színt kap, és sokkal sűrűbbé válik. A levéllemez hossza legfeljebb 5-6 cm, fehér, rózsaszínű, bíborvörös virágokat corymbose virágzatban gyűjtünk össze. A virágzás hosszú, májusban kezdődik.

A galagonya gyümölcsei dekoratívnak is tűnnek, nemcsak a szokásos vörös színük van, hanem fekete (Almaatinsky galagonya) vagy narancssárga (altáji galagonya) is. A galagonyák hétéves korukban kezdenek el gyümölcsöt hozni. A gyümölcsök augusztus végén kezdenek érni.

Jól teremnek termékeny, mészben gazdag, lecsapolt talajokon (humusz, leveles talaj, homok, tőzegkomposzt 2: 2: 1: 1). Kivételt képez az egybibés galagonya, amely a nehéz agyagos talajokat részesíti előnyben mész hozzáadásával. A galagonyákat május elejétől kezdve etetjük a manőver vagy a madárürülék oldatával az ültetés után.

A tavaszi idő alkalmasabb ültetésére. Jobb kétéves palántákat vásárolni zárt gyökérrendszerrel. Csak a napsütötte területeken a galagonyák magas lombozatúak és jól virágoznak. Az egy sorban lévő palánták közötti távolság körülbelül 50 cm, kétsoros ültetésben - körülbelül 1 m, míg a növények lépcsőzetesek.

A galagonyák általában egy 5 vagy 7 csontvázas ágat alkotnak, és a koronát 2,5–3 m magasságban tartják. A galagonyák jól tolerálják a nyírást (a karmos galagonya kivételével). A hajtások aktív növekedésével szezononként háromszor hajtanak végre hajvágást, az utolsó hajvágás pedig augusztus legelején van.

Ahhoz, hogy elegendő napfényt nyújtson az alsó ágakhoz, a hajvágást úgy végezzük, hogy a korona felső része körülbelül 15 cm-rel keskenyebb legyen, mint az alsó.

5. Közös gyertyán

A gyertyán (Carpinus betulus L.) egy lombhullató, termofil fa, amely ellenáll a betegségeknek és a kártevőknek. Haza - Kína. A természetben a gyertyánok magassága legfeljebb 30 m, általában 300–350 évig élnek.

Kerti növényként a gyertyán a 18. század közepe óta ismert, és azóta az egyik legjobb növénynek tekintik a legsűrűbb sövények létrehozását.

A korona nagyon sűrű, alacsony, finoman elágazó és áttört, elterjedt vagy hengeres. A kéreg dombormű, nagyon szép, helyenként sima és selyemszürke, néhol mély repedésekkel és barnás színű. A csomagtartó általában kissé meghajlott vagy kissé megcsavarodott. Az ágak felfelé irányulnak, de a végeik kissé megereszkednek.

A levelek váltakozóak, oválisak, hosszúkásak, hegyesek, élénkzöldek, fogazottak, hullámosak egy speciális típusú venáció miatt. A levéllemez alsó része kissé pubertás. A levéllemez hossza 5-15 cm, a hajtások lombozottsága magas.

A gyertyán virágai nem feltűnőek és nem feltűnőek, laza zöldes és sárgás barackokban vannak elrejtve, amelyek önmagukban meglehetősen dekoratívak, sokáig megmaradnak a koronában és idővel növekednek (5-ről 15 cm-re). A gyertyán csak 15 év után kezd virágozni. A gyökérrendszer sarkalatos, fejlett, erőteljes, akár két méter mély is. Szaporítás dugványokkal, magvakkal, rétegezéssel.

A gyertyánokat tavasszal ültetik a rügyek törése előtt. Az ültetéshez jobb 2-3 éves növényeket vásárolni, zárt gyökérrendszerrel. A nyitott gyökérzetű növényeket ültetés előtt vízzel "telítik". A palánták gyökereit több órán át vízzel kellően nagy edénybe merítik, és az összes növényt teljesen lutrasil borítja.

Ezek fényszerető növények, de részleges árnyékban jól fejlődnek. A gyertyánok ültetésére termékeny, laza, nedvszívó talajt készítenek (a meszezést előre elvégzik). Megfelelően kiválasztott talajon, és a nyári időszakban jó öntözésnek kitéve az őszi levelek élénk színt kapnak, és sokáig a koronában maradnak.

A palánták közötti távolság 60–80 cm, kétsoros sövénnyel a növények lépcsőzetesek. Tavasszal történő ültetéskor a palántákat általában a magasság felére vágják, majd június elején vagy közepén újabb metszést végeznek. Ültetés után bőséges öntözésre van szükség, a talaj a törzs közeli körben kissé tömörödik és mulcsos (10-15 cm).

A gyertyánok jól tolerálják a metszést és könnyen vághatók, általában kúp vagy oszlop alakúak. Ez a növény a legerősebb metszést is könnyen elviseli, ilyenkor csak nagyon vékony, apró levelű hajtások kezdenek kialakulni, ami gyakran jó a sövény kialakulásához. Az utolsó fodrászat másfél hónappal a folyamatos hidegcsattanás előtt történik.

A zajvédő sövényben található gyertyánokat általában 1,5–2 m magasságban tartják, de minél melegebb a növekvő régió, annál nagyobb növekedési szabadságot adhatnak ezek a gyönyörű fák. Ebben az esetben a gyertyán is alkalmas a "zöld fal" felső szintjének kialakítására.

6. Lila

Az orgonák (Syringa) az egyik legnépszerűbb kerti cserje. Az orgona nemzetséghez tartoznak lombhullató cserjék és fák. Magasságuk általában 2,5 és 5 m között van, de egyes fajok ennél jóval magasabbak, például a magyar orgona eléri a 7-8 métert, az amúr orgona pedig - 20 métert.

Lombhullató fagyálló növények (a kivétel Meyer orgona), igénytelen növények. A betegségekkel és a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség magas. A természetben az orgonát általában a hegyvidéki régiókban találják meg, egyesek (himalájai orgonák) 3700 m tengerszint feletti magasságba másznak. Általában nyílt helyeken vagy könnyű lombos erdőkben nőnek.

A korona sűrű, kerek vagy szétterülő. Az ágak szürkésbarnák, felállóak vagy ívelt alakban lógnak (kínai orgona). A legtöbb faj - a gyorsan növekvő (Syringa villosa, orgona magyar, orgona Wolff et al.).

A levelek tojásdadok, széles vagy széles ellipszis alakúak, sűrűek, 5-18 cm hosszúak (lila bozontosak). Ősszel egyes fajok (Amur lila) lombja gyönyörű narancs-arany színt kap.

Az orgonák gyökérzetét számos kis gyökér képviseli, amelyek nem mennek mélyre, de a talaj legfelső rétegében helyezkednek el. Ezért nem ajánlott lazítani a talajt a törzskörben, de jobb, ha tőzeggel vagy humusszal (15-20 cm) mulcsozzuk.

Az orgonát zölddarabokkal, rétegezéssel, oltással, magvakkal szaporítják. A növények árnyéktűrőek, de csak a napsütötte területeken bőségesen virágzóak és magas lombozatúak. Az orgonák igénytelenek a talajviszonyok szempontjából, bár aktívabban fejlődnek, nagyobb leveleik vannak a jó vízelvezetésű, magas humusztartalmú meszes talajokon.

A szakértők úgy vélik, hogy a nyár közepe a legalkalmasabb az orgona ültetésére, még akkor is, ha a palántákat tavasszal vásárolták meg, jobb, ha a tartályba ássák őket. A felhős vagy esős napok lesznek a legsikeresebbek az ültetésre.

Úgy gondolják, hogy az ültetéshez jobb 2-3 éves korú növényeket vásárolni, zárt gyökérrendszerrel. A túl hosszú gyökereket kissé metszik. A palánták közötti távolság az orgona fajtájától függően 70 és 150 cm között van. Ültetéskor figyeljen a gyökérgallér helyzetére - körülbelül 4 cm-rel a talajszint felett kell lennie. Ültetés után bőséges öntözésre van szükség.

Az orgonák jól tűrik a hajvágást és sokáig megőrzik alakjukat, főleg a magyar orgonák. Az érett növények kevés vagy semmilyen speciális vágást nem igényelnek. A metszést kora tavasszal végezzük, amíg a rügyek fel nem ébrednek. A lila hangelnyelő sövények középső szintjének magasságát általában körülbelül két méter magasan tartják.

A következő oldalon találhatja meg a legjobb növényeket a többsoros zajvédelem felső szintjének létrehozásához

A következő részhez való ugráshoz használja az "Előző" és a "Következő" számokat vagy hivatkozásokat Előző 1 2 3 Következő