Talajok és Alkalmasságuk Kertészeti Növények Számára. Típusok, Típusok. Rétegek. Osztályozás. Tőzeg. Tőzegtalajok

Tartalomjegyzék:

Talajok és Alkalmasságuk Kertészeti Növények Számára. Típusok, Típusok. Rétegek. Osztályozás. Tőzeg. Tőzegtalajok
Talajok és Alkalmasságuk Kertészeti Növények Számára. Típusok, Típusok. Rétegek. Osztályozás. Tőzeg. Tőzegtalajok

Videó: Talajok és Alkalmasságuk Kertészeti Növények Számára. Típusok, Típusok. Rétegek. Osztályozás. Tőzeg. Tőzegtalajok

Videó: Talajok és Alkalmasságuk Kertészeti Növények Számára. Típusok, Típusok. Rétegek. Osztályozás. Tőzeg. Tőzegtalajok
Videó: II. témakör 10. lecke A talajok 2024, Március
Anonim

Annak ismerete, hogy a kerti telek talaja milyen típusú, annak gyorsabb és minimális költségekkel történő elsajátítása és a kerti növények termesztésére való alkalmassá tétele érdekében szükséges. A telek kertre való alkalmassága nagymértékben függ a talaj típusától, a domborműtől, a talajvíz szintjétől, a talaj termékenységétől stb.

Tőzegtalaj
Tőzegtalaj

Tartalom:

  • Mit jelent a talaj termékenysége?
  • A kert növényeinek milyen biológiai jellemzőit kell figyelembe venni a kert kialakításakor?
  • Mi a talaj és a talaj horizontja, és mi a jelentősége?
  • Különböző típusú talajok
  • Tőzegtalajok
  • Lehet kertet telepíteni olyan területekre, amelyek mocsarak, erdők, kőfejtők stb. Alól "jelentek meg"?
  • Milyen munkát végeznek a kert telepítése előtt?

Mit jelent a talaj termékenysége?

A talaj termékenysége - a talaj tápanyagtartalma, fizikai és agronómiai tulajdonságai. Ez nagyban függ az ember gazdasági tevékenységétől. A termékeny talaj a növény egész életében képes kielégíteni az élelmiszer- és vízigényt. Az elemekkel kapcsolatos további információkért lásd a Műtrágyák részt.

Honnan tudja, hogy milyen típusú talaj a kertje, és mennyire termékeny?

A kollektív kertek számára kijelölt területek nagy része nem túl termékeny. A talaj termékenységének szintje részletes helyszíni felméréssel és agrokémiai talajelemzéssel állapítható meg. Ez lehetővé teszi a talaj típusának, mechanikai összetételének, agrokémiai jellemzőinek pontos meghatározását, valamint annak javítására vagy művelésére szolgáló intézkedéscsomag felvázolását. A talajelemzést a regionális állomások végzik a mezőgazdaság vegyesítésére kertészeti csoportok kérésére.

A kert növényeinek milyen biológiai jellemzőit kell figyelembe venni a kert kialakításakor?

A helyszín kertre való alkalmasságának meghatározásakor figyelembe kell venni a növények talajhoz viszonyított arányát, hőmérsékletét és páratartalmát, a gyökerek mélységét és szélességét. Az alma és a körte gyökereinek fő tömege a talajrétegben 100-200-600 mm, a meggy és a szilva - 100-400 mm, a bogyós bokrokban - még kisebb. Oldalt a gyökereket a korona vetülete mögé helyezzük.

A talajnedvesség vonatkozásában a kerti növényeket a legszárazság-ellenállóbbaktól (cseresznye, egres) a nedvességkedvelőig (szilva, málna, eper) sorba rendezik. A köztes helyzetet almafa, körte, fekete ribizli és homoktövis foglalja el. Az alma- és körtefák a legigényesebbek a talajvízszintre (2-3 m-re a talaj felszínétől); kevésbé igényes bogyós bokrok (1 m-ig). A talajvíz szorosabb elhelyezkedése rontja a talaj víz-levegő rendszerét, és a gyümölcsnövények pusztulásához vezethet.

Agyag
Agyag

Mi a talaj és a talaj horizontja, és mi a jelentősége?

Talaj - a föld felső rétege, amelyben a gyümölcs- és bogyós növények gyökereinek zöme fekszik. Talajhorizontokból áll, amelyek fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele termékenységében különböznek, és befolyásolják a növényi gyökerek fejlődését és eloszlását.

Különböző típusú talajok

Milyen talajok jellemzőek Közép-Oroszországban?

Ennek a sávnak a fő talajtípusai a sós-podzolos, mocsaras és mocsaras (sós-podzolikus zóna), a szürke erdőssztyepp (erdőssztyeppei zóna), a csernozjomok.

Hogyan osztják fel a talajokat mechanikai összetételük szerint?

A mechanikai összetétel szerint a talajokat és az altalajokat homokon homokra, homokokra vályogra, homokos homokra, vályogra, agyagosra, agyagosra, tőzegre osztják. Víz-fizikai tulajdonságaikban különböznek (fajsúly, térfogatsűrűség, talajellenállás, hervadó nedvesség, legalacsonyabb nedvességtartalom, produktív nedvességtartalom a legalacsonyabb nedvességtartalom mellett, szűrési együttható, kapilláris emelkedési magasság).

Homokos vályogtalaj
Homokos vályogtalaj

Melyek a különböző talajtípusok fő hátrányai?

A homokos vályog és a homokos talajok hiánya alacsony termő nedvességtartalmat jelent, ha ezek a talajok mély (1500 mm feletti) homokon képződnek. A nehéz agyagos és agyagos talajok vízáteresztő képessége alacsony, ami a lejtőkön a felső réteg lemosódásához, alacsony helyeken pedig a vizesedéshez és a gyenge melegítéshez vezet.

Mi a talajok kertekre való alkalmassága?

A sós-podzolos, vízzel borított és lápos talajok alkalmassága a kertekhez nem azonos. Ha a kerti növényekhez a szurok, a szurok-gyengén podzolos, a szurok-közepes podzolos, a szurpás tőzeges-gley, a tőzeges-gleyy alföldi és a tőzeges-gleyy átmeneti lápok alkalmasak, akkor az erősen podzolos, podzolikus, soddy-tőzeges-podzolikus talajok a legrosszabb talajok közé tartoznak, és különösebb művelési és helyreállítási (vízelvezetési) intézkedések nélkül alkalmatlanok a kertek számára.

Tőzegtalajok

Mi a tőzegtalaj?

A lecsapolt mocsarak és tőzegterületek területeit egyre inkább a kollektív kertek számára szánják. A vizes élőhelyek talajtakarója tőzeg. A tőzegtalajok kedvezőtlen tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért radikális átalakulás nélkül lehetetlen rajtuk termeszteni a növényeket.

Melyek a magas lápok tőzegtalajainak jellemzői?

Figyelembe véve a lápok eredetét és a tőzegréteg vastagságát, megkülönböztetik a felvidéki és az alföldi mocsarak tőzegtalaját. A magas lápok olyan sík felületeken helyezkednek el, ahol az eső és az olvadék víz korlátozottan lefolyik, ennek eredményeként túlzott nedvességet kapnak.

A tőzegrétegben nincsenek feltételek a kalcium, kálium, foszfor bevitelére, a növényi maradványok teljesebb lebontására. Ez egyes, a növényekre káros vegyületek képződéséhez és a tőzegtömeg erős savasodásához vezet. A tőzegben lévő tápanyagok a növények számára hozzáférhetetlenné alakulnak. Nincsenek olyan talajorganizmusok, amelyek hozzájárulnának a termékenység növekedéséhez és fenntartásához. A növénytakaró nagyon gyenge.

Milyen jellemzői vannak az alföldi lápok tőzegtalajainak?

Az alföldi mocsarak széles, mély lejtésű mélyedésekben helyezkednek el. A víz a kalciummal, magnéziummal és vassókkal telített talajvíznek köszönhetően felhalmozódik. A tőzegréteg savassága gyenge vagy közel semleges. A növényzet jó. A tőzegréteg vastagsága szerint háromféle tőzegtalajt különböztetnek meg: I - vékony tőzeggel (200 mm-nél kisebb), II - közepesen vastag tőzeggel (200-400), III - erős tőzeggel (több mint 400 mm).

Tőzeg
Tőzeg

Hogyan kell használni a tőzegtalajokat?

A hegyvidéki és alföldi mocsarak tőzeges talaja természetes állapotában alkalmatlan a termesztett növények termesztésére. Rejtett termékenységüket azonban a tőzeg formájában lévő szerves anyagok jelenléte okozza. A tőzeg negatív tulajdonságait kiszárítással, meszezéssel, csiszolással és műtrágyázással kiküszöbölik. Lehetőség van a vízelvezetésre, vagyis a talajvízszint csökkentésére és a felesleges víz gyors eltávolítására a talaj gyökérrétegéből nyílt vízelvezető hálózat kiépítésével. A visszanyerés javítja a talaj víz-, gáz- és termikus rendszerét, és megteremti a feltételeket a műtrágyák hatékony felhasználásához.

A kerti parcellákat a vízelvezető hálózat kialakításának megfelelően kell elhelyezni. Ezenkívül meg kell építeni a központi út mentén a főárkokat, valamint a kerti telek határa mentén 200-250 mm mély és 300-400 mm széles árkokat, közös lefolyóval a főelvezető hálózatba. Elfogadhatatlan, hogy tavasszal akár több területet is elárasszunk. Május harmadik évtizedére az árkoknak vízmentesnek kell lenniük.

Ha nem lehet csökkenteni a talajvíz szintjét, akkor gyümölcsnövényeket lehet termeszteni alacsony növésű alanyokon, amelyek gyökerei a talaj felső rétegeiben helyezkednek el. Ezenkívül gyümölcsfákat kell ültetni a 300-500 mm magas földdombokra. A gömb átmérőjét évente meg kell növelni a fa növekedésével. Ugyanakkor jobb elhagyni az ültetési lyukakat, csak a felső talajréteg mély (legfeljebb 300-400 mm) ásására szorítkozunk.

A vastag homok által alátámasztott tőzegtalajokon a száraz években a talajvíz szintjének jelentős csökkenése a gyökérréteg nedvességhiányához vezethet, különösen az I. és II. Típusú területeken, ahol a tőzeg vastagsága kicsi. Ebben az esetben biztosítani kell az öntözés forrását.

Hogyan lehet csökkenteni a tőzegtalajok savasságát?

A magas lápok tőzeges talajában a tőzeg bomlását a magas savasság (pH 2,8-3,5) gátolja. Ugyanakkor a gyümölcs- és bogyós növények nem tudják sikeresen kifejleszteni és termeszteni a növényeket. A táptalaj optimális reakciója az ilyen növények esetében 5,0-6,0. Az alföldi lápok tőzegtalaja általában megfelel a savasság szempontjából az optimális értéknek.

Bármely talajban a savasság feleslegének egyetlen módja a meszezés. Élesen elmozdítja a tőzeg biológiai folyamatait a kerti növények növekedésének kedvező irányba. A mikrobiális aktivitás aktiválása felgyorsítja a tőzeg lebomlását, javítja agrofizikai és agrokémiai tulajdonságait. A világosbarna szálas tőzeg sötét, szinte fekete földtömeggé alakul át.

A tápanyagok nehezen elérhető formái a növények által könnyen asszimilálható vegyületekké alakulnak. Az alkalmazott foszfor-kálium műtrágyák a talaj gyökérrétegében vannak rögzítve, tavasszal és ősszel nem mossák ki belőle, a növények rendelkezésére állnak.

Talaj
Talaj

Vannak más technikák a tőzegtalajok javítására?

A tőzegtalajok csiszolással javíthatók. Ehhez nagy mennyiségű homokot kell egyenletesen elosztani a tőzegláp felszínén, majd ki kell ásni a területet a tőzeg és a homok összekeverésére. Ez a technika drámai módon javítja a tőzegtalajok fizikai tulajdonságait.

A csiszolást a III. Típusú területeken a 400 mm-nél nagyobb tőzegréteggel rendelkező területeken lehet legjobb végezni, a homok mennyisége 4 m 3 (6 tonna) / 100 m 2, a mész mennyisége a felére csökken. Az I. és II. Típusú területeken a csiszolás nem ajánlott, mivel a talaj ásásakor az alatta lévő homokréteget egy lapáttal rögzítik és tőzeggel keverik össze, vagyis a felső tőzegréteget csiszolják (kívülről további csiszolás nélkül).

Továbbá, azokon a területeken, I. típusú, célszerű hozzá további tőzeg (4-6 m 3 100 m 2). A következő években, mivel a tőzeg ezeken a területeken elbomlik, kívánatos a tőzegtrágya és a tőzeg-széklet komposztok megnövelt adagokban történő bevitele.

Ha nehéz agyagos talajok fekszenek a tőzeg alatt, akkor a homok mennyiségét még kis tőzegréteg mellett is meg kell növelni, mivel az ásás során ezek a talajok művelésben vesznek részt, amelyre szükség van az ilyen területek kialakításakor.

Lehet kertet telepíteni olyan területekre, amelyek mocsarak, erdők, kőfejtők stb. Alól "jelentek meg"?

Alapos kulturális és technikai munkával ezek a parcellák gyümölcsösök és veteményeskertek számára is felhasználhatók. Távolítsa el a csonkokat a gyökérzetből, cserjéket, köveket, engedje le a vizet, egyenítse ki a felszínt visszatöltő lyukakkal, vágjon el halmokat, töltse meg a gyepterületet, tervezzen helyszínt, rendezzen vízelvezető vagy öntözőhálózatot - mindezt az erdő alól kijött területek, kőbánya kialakításakor kell megtenni. kőbányák.

Az általános munkaigényes munkát leginkább olyan mechanizmusok segítségével lehet elvégezni, amíg a teljes tömböt külön részekre nem osztják. Ugyanakkor a szükséges segítséget azoknak a vállalkozásoknak és intézményeknek kell nyújtaniuk, amelyek kollektíváinak földterületeket rendeltek kertek és veteményeskertek számára.

Talaj
Talaj

Milyen munkát végeznek a kert telepítése előtt?

A telek kialakítását általában vízelvezető hálózattal kezdik meg. De néha aggódnia kell az öntözés miatt. Ezután el kell távolítania a tuskókat, köveket, cserjéket, ki kell egyenlítenie a talaj felszínét, szükség esetén meszet, homokot, szerves és ásványi műtrágyákat kell hozzáadni, és a talajt 200 mm mélyre ki kell ásni. A mész, műtrágyák, homok adagjai a talaj típusától, savasságától, mechanikai összetételétől, agrokémiai jellemzőitől függenek. Gondoskodnak a leendő kert védelméről is az uralkodó szelektől.

Az egész hegységet fafajokkal (hárs, juhar, szil, nyír, kőris) kell ültetni. Sövényként használhatja a sárga akácot, a mogyorót, a csubushnikot (jázmin), a loncot, a kutyarózsa, az aronia (aronia). A kertvédő csíkok áttört szerkezetűek, átfúrtak. Ehhez a fákat két sorban kell elhelyezni a séma szerint 1,5-3 × 1-1,25 m, cserjéket - egy vagy két sorban a séma szerint 0,75-1,5 × 0,5-0,75 m.

A kertvédő öveket nem telepítik, ha a kert területét erdő vagy épületek veszik körül. A szakadékok, folyók és síkságok felé néző oldalakat nem ajánlott kertvédő övekkel telepíteni. Ezt követően kidőlt fák helyett ugyanazon faj egészséges, erős példányait ültetik el, amelyek kertvédő övekben nőnek, és ugyanazon minta szerint két sorban.

A kert védhető födémből, deszkából, lécből, cövekből, valamint dísznövényekből készült fakerítéssel.

Ajánlott: